Bejegyzés

Jogszabályi előírás – A székhelyszolgáltatásról

Az igazságügyi miniszter 7/2017. (VI. 1.) IM rendelete
a székhelyszolgáltatásról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek (a továbbiakban: cég) és a székhelyet biztosító megbízottnak  (a továbbiakban: megbízott) a székhely biztosítására e rendeletben foglaltaknak megfelelő, írásba foglalt megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötnie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződéssel egy tekintet alá esik a felek bármely szerződése, ha annak eredményeként biztosítja a cég a székhelyét, azonban a cég az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget.
(3) A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.
(4) Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

2. §

(1) A cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.
(2) A megbízott köteles biztosítani, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, jól látható helyen kerüljön elhelyezésre.
(3) A székhely biztosítása során a megbízott köteles a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni.
(4) A megbízott köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján tart magánál.
(5) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a nála lévő iratokat és az ingóságokat az azokra vonatkozó jegyzékkel együtt a cégnek átadni.
(6) Semmis a szerződés azon kikötése, amely a megbízottat az e § szerinti kötelezettségei alól mentesíti.

3. §

A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye a küldemények megbízott általi továbbküldésének és átirányításának.

4. §

A cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés kizárólag a cég irataira és ingóságaira terjedhet ki. A megbízott a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban erről jogosult haladéktalanul értesíteni a céget.

5. §

A megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

6. §

Ez a rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba.

7. §

Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni. Az e §-ban meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2017. augusztus 31. napjáig megszűnik.