A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

 

2017. évi LIII. törvény

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról * 

E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700053.tv)

Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

  1. A törvény hatálya
    1§ (1)E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
    r)  székhelyszolgáltatóra.

 

  1. Értelmező rendelkezések
    5
    § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés
    f)f)h)n) o) és r) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);

 

  1. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
    6.§ (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
    a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
    b)a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
    d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
    f)pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-e) vagy i) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
    g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
    h)ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése;

6/A. § *  Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását.

 

  1. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
    7.§ (1)A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)-h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni
    8.§ (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
    9.§ (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok megadását köteles kérni.
    10.§ (1)A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan adatokat köteles rögzíteni.
    11.§ (1)A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
    12.§(1) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre vonatkozóan a 7-10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.
    13.§ (1)A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
  2. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
    15.§(1) A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló, belső szabályzatban rögzített alacsony kockázatú esetekben az alábbi (lásd.: 2017.évi LIII. törvény 15§.) ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni.

 

  1. Fokozott ügyfél-átvilágítás
    16.§(1) A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. (továbbiakban: 2017. évi LIII. törvény 16.§).

 

  1. Adatvédelem, nyilvántartás, statisztika
    56.§(1) A szolgáltató e törvény szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat – ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat – kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(2) A szolgáltató az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni.

  1. § (1)A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

(2) *  A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

 

  1. Felügyelet, intézkedések
    66.§ (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét meghatározó jogszabályok alapján, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.
    67.§ (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége gyakorlása során köteles a 28. §-ban meghatározott felügyeleti kockázatértékelés eredménye alapján eljárni és az e törvény szerinti felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz igazítani.
    69.§(1) E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabály megsértése, valamint a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása esetén az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja: (lásd. 2017. évi LIII. törvény 69. §. bekezdései.)

 

19/A. *  Egyes szolgáltatók nyilvántartásba vételének szabályai

76/B. § *  (1) A székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szervnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti szerv); a tevékenység a bejelentés megtételét követően folytatható.

(2) A székhelyszolgáltató a nyilvántartásba vételkor megadott adatokban, illetve a nyilvántartásba vétel feltételeiben bekövetkezett változást, ideértve a tevékenység végzésének megszüntetését is, köteles 15 munkanapon belül bejelenteni a felügyeleti szervnek.

(3) A bejelentést írásban kell megtenni.

76/C. § *  (1) Természetes személy székhelyszolgáltató nem lehet az,

a) akit

aa) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a XV. Fejezet VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, XVII. Fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetben meghatározott korrupciós bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, XXXV-XLIII. Fejezetben meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig, illetve

b) aki nem felel meg a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem végezhet székhely-szolgáltatási tevékenységet, ha

a) vezető állású személyével, természetes személy tagjával, illetve tényleges tulajdonosával (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személyek) szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn, illetve

b) nem felel meg a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételeknek.

76/D. § *  A nyilvántartás tartalmazza:

a) a 76/C. § (3) bekezdésében foglalt adatokat,

b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,

c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,

d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő körülményeket.

76/E. § *  (1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a székhelyszolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/C. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba veszi.

 

Jogszabályi előírás – A székhelyszolgáltatásról

Az igazságügyi miniszter 7/2017. (VI. 1.) IM rendelete
a székhelyszolgáltatásról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek (a továbbiakban: cég) és a székhelyet biztosító megbízottnak  (a továbbiakban: megbízott) a székhely biztosítására e rendeletben foglaltaknak megfelelő, írásba foglalt megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötnie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződéssel egy tekintet alá esik a felek bármely szerződése, ha annak eredményeként biztosítja a cég a székhelyét, azonban a cég az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget.
(3) A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.
(4) Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

2. §

(1) A cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.
(2) A megbízott köteles biztosítani, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, jól látható helyen kerüljön elhelyezésre.
(3) A székhely biztosítása során a megbízott köteles a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni.
(4) A megbízott köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján tart magánál.
(5) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a nála lévő iratokat és az ingóságokat az azokra vonatkozó jegyzékkel együtt a cégnek átadni.
(6) Semmis a szerződés azon kikötése, amely a megbízottat az e § szerinti kötelezettségei alól mentesíti.

3. §

A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye a küldemények megbízott általi továbbküldésének és átirányításának.

4. §

A cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés kizárólag a cég irataira és ingóságaira terjedhet ki. A megbízott a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban erről jogosult haladéktalanul értesíteni a céget.

5. §

A megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

6. §

Ez a rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba.

7. §

Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni. Az e §-ban meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2017. augusztus 31. napjáig megszűnik.

…./2017. (……) IM rendelet
A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet és a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet módosításáról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés a) és o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

1. §

A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet módosítása

2. §

(1) A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek (a továbbiakban: cég) és a székhelyet biztosító megbízottnak (a továbbiakban: megbízott) a székhely biztosítására e rendeletben foglaltaknak megfelelő megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell
kötnie.”

(2) Az R2. 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

(5) Ha a megbízott székhelyszolgáltató a (4) bekezdésben foglalt feltéteknek nem felel meg, székhelyszolgáltatást csak abban az esetben nyújthat, ha az ingatlan tulajdonosa a székhelyszolgáltatáshoz előzetes írásbeli hozzájárulását adta, és az alábbi feltételek
valamelyike teljesül:
a) a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
b) a megbízott a cég cégjegyzék adatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
c) a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően egyéb tartós jogviszony is fennáll.

(6) E rendelet szabályait a székhelyszolgáltatási tevékenységre attól függetlenül kell alkalmazni, hogy azt üzletszerűen végzik-e.”

3. §

Az R2. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„3. § A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye olyan postai szolgáltatás igénybevételének, amely eredményeként a postai küldemény átvételére a székhelytől eltérő kézbesítési címen kerül sor.”

4. §

Az R2. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A székhelyszolgáltatásra vonatkozó, az adózás rendjéről szóló törvényben rögzített adatokat a felek kötelesek írásba foglalni. Az üzletszerűen eljáró megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a  székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.”

5. §

Az R2. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2018. július 1-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, az 5. § szerinti
bejelentés adattartalmát írásba foglalni. Az e §-ban meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2018. július 1. napjáig megszűnik.”

6. §

Az R2.
a) 1. § (4) bekezdésében a „Székhelyül csak olyan” szövegrész helyébe a „Székhelyül –az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – olyan” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdésében az „ingatlanon, jól látható” szövegrész helyébe az „ingatlanon közterületről jól látható” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

jogszabalyok-cegeknek

Jogszabályi előírás

Jogszabályi előírás szerint az Önnek címzett hivatalos levél „közlése”, azaz kézbesítése nem azon a napon történik, amelyen Ön a küldeményt tőlünk átveszi, hanem aznap, amikor a POSTAHÁZ a küldeményt az Ön részére átveszi!

Ebből eredően a hivatalos küldeményben szereplő felhívás, intézkedés, vagy nyilatkozattétel kezdő időpontja a postai átvételt követő nap.

Ez alól kivétel a Magyarországon bejegyzett cég külföldi tagja vagy képviselője illetve hazai hivatalos eljárások külföldi résztvevője, aki, vagy amely magyarországi lakhellyel, vagy székhellyel nem rendelkezik. Az ő esetükben a kézbesítési megbízottjuknak megküldött hivatalos iratot a szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon kell megismertnek tekinteni.

Annak érdekében, hogy Ön semmiféle határidőt ne mulasszon el, minden egyes átvett küldeménye kézbesítéséről, továbbá postán maradó – “SAJÁT KÉZBE” címzett hivatalos levele, valamint levélszekrénybe nem kézbesíthető – küldeménye érkeztéről Önt e-mailben, sms-ben, vagy telefonon haladéktalanul értesítjük.

Amennyiben Ön hosszabb időre a POSTAHÁZ-nál béreli postafiókját, díjkedvezményben részesül. Ajánlja szolgáltatásainkat, hogy postafiókját Ön még több kedvezménnyel élvezhesse! A részletekért kérem, tekintse meg kedvezményeinket, illetve keresse fel ügyfélszolgálatunkat!

Amennyiben a POSTAHÁZ működésével kapcsolatos véleménye, észrevétele, javaslata van, kérjük, ossza meg velünk – elősegítve ezzel, hogy Önöket minél magasabb színvonalon szolgálhassuk ki.

 

A postafiokberles.hu a POSTAHÁZ KFT tulajdonát képezi! A honlap oldalain található összes adat, kép, leírás, tájékoztató és reklám szöveg a POSTAHÁZ KFT tulajdona. Ezek bármilyen jellegű felhasználása a tulajdonos hozzájárulása nélkül, a szerzői jogok megsértését jelenti, és jogi következményeket von maga után!

Törvényesség, hatósági felügyelet!

Tevékenységünket a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény keretei közt, a Magyar Posta Zrt. szerződő partnereként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyeletével végezzük. A nyilvántartásba vételünkről rendelkező hatósági határozat, valamint üzletszabályzatunk és díjszabásunk a hírközlési hatóság hivatalos honlapján is, a postai közvetítő tevékenységet végző szolgáltatók közt szabadon megtekinthető, letölthető.

Titoktartás!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései értelmében az Ön személyes adatai tekintetében teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk. Ön bármely szolgáltatásunkat választja, céges, illetve személyes levelezését, iratait, küldeményeinek átvételére, továbbítására, vagy azok tartalmára vonatkozó adatait bizalmasan kezeljük és – az alább felsorolt törvényi kivételektől eltekintve – csak annyi információt adunk ki Önről, amennyire Öntől felhatalmazást kapunk.

Nem tartozik a titoksértés körébe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megkeresésére adatközlés, valamint statisztikai adatszolgáltatás, bíróságok, valamint nyomozó- és más hatóságok megkeresésére adatközlés, titkos adatgyűjtésre külön törvényben felhatalmazott szervezetek részére hozzáférés biztosítása, a büntetőeljárásról szóló 1998. év i XIX. törvény (Be.) rendelkezései alapján végzett házkutatás és lefoglalás tűrése, azzal, hogy az érintett hatóságok az üzleti titok tárgyát képező adatot az Ön hozzájárulásának hiányában nem tehetik illetéktelenek részére hozzáférhetővé.

Kötelező törzstőke emelés 3.000.000. Forintra 2017 márciusig!

FRISS! 2016. 03. 01-én az Országgyűlés elfogadta a határidő 2017. március 15-re történő módosítását.

A kötelező cégmódosítás illetve a tőkeemelés határideje:

A 3.000.000. Forint, vagy annál magasabb tőkével rendelkező kft-ék esetén 2014. március 15-ét követő első társasági szerződés (alapító okirat) módosítással egyidejűleg kell a változtatást elvégezni. Az ilyen korlátolt felelősségű társaságok Ptk .-hoz való igazításának határideje, melyek törzstőkéje eléri a 3.000.000. Forintot, továbbra is 2016. március 15.

Ha a tőke nem éri el a 3.000.000. Forintot, akkor 2 + 1 éves határidőn belül, legkésőbb 2017. március 15-ig kell a módosításnak eleget tenni.

Ennek hiányában közkereseti társaság és betéti társaság esetén legkésőbb 2015. március 15-ig, korlátolt felelősségű társaság esetén 2017. 03. 15-ig, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-ig kell benyújtani a változás bejegyzési kérelmet.

Az új Ptk. hatályba lépésének napja 2014. március 15-e. Mindazon Kft.-k, amelyek törzstőkéje a 3.000.000 Forintot nem éri el, kötelesek azt a hatályba lépést követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg, de legkésőbb 2016. március 15-ig legalább 3.000.000 Forintra felemelni. A tényleges fizetés akár tovább is halasztható.

Eltérő véghatáridők és további kivételek:

Amennyiben egy jogi személynél nem áll elő olyan változás, ami miatt módosítania kell a létesítő okiratát, úgy egyes jogi személyekre az alábbi véghatáridőket kell alkalmazni:

 Egyesületek és alapítványok 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk.-nak megfelelő létesítő okirat alapján működhetnek.

 Nem kell azonban módosítani a létesítő okiratot azon okból, ha az egyesület alapító tagjai nem szerepelnek abban, illetve akkor sem, ha csak olyan hivatkozások, utalások, elnevezések miatt lenne erre szükség, amelyek nem felelnek meg az új Ptk., illetve az amiatt módosított egyéb jogszabályoknak. Ha egyéb okból módosul a létesítő okirat, akkor ezeket a javításokat  is át kell azonban vezetni.

Közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-től, míg korlátolt  felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetén 2016. március 15-től kell alkalmazniuk, ezt követően nem tartalmazhat a létesítő okiratuk a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

Mindemellett a létesítő okiratot nem kell módosítani a Ptk.-val összefüggésben, ha arra csak a korábbi szabályozást tartalmazó Gt.-re történő utalások miatt lenne szükség. További könnyítés, hogy 3.000.000. Forint törzstőkével nem rendelkező korlátolt felelősségű társaságok is átvezethetik a szükséges változásokat a létesítő okiratukon, akkor is, ha az átmeneti időszak alatt nem döntenek arról, hogy az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban működnek tovább, és nem emelik meg törzstőkéjüket 3.000.000. Forintra.

Amennyiben a szükséges módosításra kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatt kerül sor, úgy a cégeljárás-illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül folytatható le.

A hatálybalépést követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg, vagy ha 2016. március 15-ig nem történik a társaság életében olyan változás, amely a társasági szerződés módosítását igényli, illetve az adott Kft. nem kíván áttérni a Ptk. szabályaira, akkor legkésőbb 2016. március 15-én kell a vonatkozó döntést meghozni. A döntés meghozataláig ezek a társaságok a 2014. március 14-én hatályos Gt. szabályai szerint, azaz minimum 500.000. Forintos jegyzett tőkével működhetnek tovább.

2016. március 15-vel ugyanakkor az átmeneti időszak – amennyiben addig nem történik további jogszabály módosítás ebben a tekintetben – véget ér és a törzstőkét meg kell emelni 3.000.000. Forintra vagy dönteni kell a társaság betéti társasággá alakulásáról.