Jogszabályi előírás – A székhelyszolgáltatásról

Az igazságügyi miniszter 7/2017. (VI. 1.) IM rendelete
a székhelyszolgáltatásról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek (a továbbiakban: cég) és a székhelyet biztosító megbízottnak  (a továbbiakban: megbízott) a székhely biztosítására e rendeletben foglaltaknak megfelelő, írásba foglalt megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötnie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződéssel egy tekintet alá esik a felek bármely szerződése, ha annak eredményeként biztosítja a cég a székhelyét, azonban a cég az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget.
(3) A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.
(4) Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

2. §

(1) A cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.
(2) A megbízott köteles biztosítani, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, jól látható helyen kerüljön elhelyezésre.
(3) A székhely biztosítása során a megbízott köteles a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni.
(4) A megbízott köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján tart magánál.
(5) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a nála lévő iratokat és az ingóságokat az azokra vonatkozó jegyzékkel együtt a cégnek átadni.
(6) Semmis a szerződés azon kikötése, amely a megbízottat az e § szerinti kötelezettségei alól mentesíti.

3. §

A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye a küldemények megbízott általi továbbküldésének és átirányításának.

4. §

A cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés kizárólag a cég irataira és ingóságaira terjedhet ki. A megbízott a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban erről jogosult haladéktalanul értesíteni a céget.

5. §

A megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

6. §

Ez a rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba.

7. §

Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni. Az e §-ban meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2017. augusztus 31. napjáig megszűnik.

…./2017. (……) IM rendelet
A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet és a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet módosításáról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés a) és o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

1. §

A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet módosítása

2. §

(1) A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek (a továbbiakban: cég) és a székhelyet biztosító megbízottnak (a továbbiakban: megbízott) a székhely biztosítására e rendeletben foglaltaknak megfelelő megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell
kötnie.”

(2) Az R2. 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

(5) Ha a megbízott székhelyszolgáltató a (4) bekezdésben foglalt feltéteknek nem felel meg, székhelyszolgáltatást csak abban az esetben nyújthat, ha az ingatlan tulajdonosa a székhelyszolgáltatáshoz előzetes írásbeli hozzájárulását adta, és az alábbi feltételek
valamelyike teljesül:
a) a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
b) a megbízott a cég cégjegyzék adatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
c) a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően egyéb tartós jogviszony is fennáll.

(6) E rendelet szabályait a székhelyszolgáltatási tevékenységre attól függetlenül kell alkalmazni, hogy azt üzletszerűen végzik-e.”

3. §

Az R2. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„3. § A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye olyan postai szolgáltatás igénybevételének, amely eredményeként a postai küldemény átvételére a székhelytől eltérő kézbesítési címen kerül sor.”

4. §

Az R2. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A székhelyszolgáltatásra vonatkozó, az adózás rendjéről szóló törvényben rögzített adatokat a felek kötelesek írásba foglalni. Az üzletszerűen eljáró megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a  székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.”

5. §

Az R2. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2018. július 1-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, az 5. § szerinti
bejelentés adattartalmát írásba foglalni. Az e §-ban meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2018. július 1. napjáig megszűnik.”

6. §

Az R2.
a) 1. § (4) bekezdésében a „Székhelyül csak olyan” szövegrész helyébe a „Székhelyül –az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – olyan” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdésében az „ingatlanon, jól látható” szövegrész helyébe az „ingatlanon közterületről jól látható” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

jogszabalyok-cegeknek

Jogszabályi előírás

Jogszabályi előírás szerint az Önnek címzett hivatalos levél „közlése”, azaz kézbesítése nem azon a napon történik, amelyen Ön a küldeményt tőlünk átveszi, hanem aznap, amikor a POSTAHÁZ a küldeményt az Ön részére átveszi!

Ebből eredően a hivatalos küldeményben szereplő felhívás, intézkedés, vagy nyilatkozattétel kezdő időpontja a postai átvételt követő nap.

Ez alól kivétel a Magyarországon bejegyzett cég külföldi tagja vagy képviselője illetve hazai hivatalos eljárások külföldi résztvevője, aki, vagy amely magyarországi lakhellyel, vagy székhellyel nem rendelkezik. Az ő esetükben a kézbesítési megbízottjuknak megküldött hivatalos iratot a szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon kell megismertnek tekinteni.

Annak érdekében, hogy Ön semmiféle határidőt ne mulasszon el, minden egyes átvett küldeménye kézbesítéséről, továbbá postán maradó – “SAJÁT KÉZBE” címzett hivatalos levele, valamint levélszekrénybe nem kézbesíthető – küldeménye érkeztéről Önt e-mailben, sms-ben, vagy telefonon haladéktalanul értesítjük.

Amennyiben Ön hosszabb időre a POSTAHÁZ-nál béreli postafiókját, díjkedvezményben részesül. Ajánlja szolgáltatásainkat, hogy postafiókját Ön még több kedvezménnyel élvezhesse! A részletekért kérem, tekintse meg kedvezményeinket, illetve keresse fel ügyfélszolgálatunkat!

Amennyiben a POSTAHÁZ működésével kapcsolatos véleménye, észrevétele, javaslata van, kérjük, ossza meg velünk – elősegítve ezzel, hogy Önöket minél magasabb színvonalon szolgálhassuk ki.

 

A postafiokberles.hu a POSTAHÁZ KFT tulajdonát képezi! A honlap oldalain található összes adat, kép, leírás, tájékoztató és reklám szöveg a POSTAHÁZ KFT tulajdona. Ezek bármilyen jellegű felhasználása a tulajdonos hozzájárulása nélkül, a szerzői jogok megsértését jelenti, és jogi következményeket von maga után!

Törvényesség, hatósági felügyelet!

Tevékenységünket a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény keretei közt, a Magyar Posta Zrt. szerződő partnereként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyeletével végezzük. A nyilvántartásba vételünkről rendelkező hatósági határozat, valamint üzletszabályzatunk és díjszabásunk a hírközlési hatóság hivatalos honlapján is, a postai közvetítő tevékenységet végző szolgáltatók közt szabadon megtekinthető, letölthető.

Titoktartás!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései értelmében az Ön személyes adatai tekintetében teljes titoktartási kötelezettséget vállalunk. Ön bármely szolgáltatásunkat választja, céges, illetve személyes levelezését, iratait, küldeményeinek átvételére, továbbítására, vagy azok tartalmára vonatkozó adatait bizalmasan kezeljük és – az alább felsorolt törvényi kivételektől eltekintve – csak annyi információt adunk ki Önről, amennyire Öntől felhatalmazást kapunk.

Nem tartozik a titoksértés körébe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megkeresésére adatközlés, valamint statisztikai adatszolgáltatás, bíróságok, valamint nyomozó- és más hatóságok megkeresésére adatközlés, titkos adatgyűjtésre külön törvényben felhatalmazott szervezetek részére hozzáférés biztosítása, a büntetőeljárásról szóló 1998. év i XIX. törvény (Be.) rendelkezései alapján végzett házkutatás és lefoglalás tűrése, azzal, hogy az érintett hatóságok az üzleti titok tárgyát képező adatot az Ön hozzájárulásának hiányában nem tehetik illetéktelenek részére hozzáférhetővé.

Kötelező törzstőke emelés 3.000.000. Forintra 2017 márciusig!

FRISS! 2016. 03. 01-én az Országgyűlés elfogadta a határidő 2017. március 15-re történő módosítását.

A kötelező cégmódosítás illetve a tőkeemelés határideje:

A 3.000.000. Forint, vagy annál magasabb tőkével rendelkező kft-ék esetén 2014. március 15-ét követő első társasági szerződés (alapító okirat) módosítással egyidejűleg kell a változtatást elvégezni. Az ilyen korlátolt felelősségű társaságok Ptk .-hoz való igazításának határideje, melyek törzstőkéje eléri a 3.000.000. Forintot, továbbra is 2016. március 15.

Ha a tőke nem éri el a 3.000.000. Forintot, akkor 2 + 1 éves határidőn belül, legkésőbb 2017. március 15-ig kell a módosításnak eleget tenni.

Ennek hiányában közkereseti társaság és betéti társaság esetén legkésőbb 2015. március 15-ig, korlátolt felelősségű társaság esetén 2017. 03. 15-ig, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-ig kell benyújtani a változás bejegyzési kérelmet.

Az új Ptk. hatályba lépésének napja 2014. március 15-e. Mindazon Kft.-k, amelyek törzstőkéje a 3.000.000 Forintot nem éri el, kötelesek azt a hatályba lépést követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg, de legkésőbb 2016. március 15-ig legalább 3.000.000 Forintra felemelni. A tényleges fizetés akár tovább is halasztható.

Eltérő véghatáridők és további kivételek:

Amennyiben egy jogi személynél nem áll elő olyan változás, ami miatt módosítania kell a létesítő okiratát, úgy egyes jogi személyekre az alábbi véghatáridőket kell alkalmazni:

 Egyesületek és alapítványok 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk.-nak megfelelő létesítő okirat alapján működhetnek.

 Nem kell azonban módosítani a létesítő okiratot azon okból, ha az egyesület alapító tagjai nem szerepelnek abban, illetve akkor sem, ha csak olyan hivatkozások, utalások, elnevezések miatt lenne erre szükség, amelyek nem felelnek meg az új Ptk., illetve az amiatt módosított egyéb jogszabályoknak. Ha egyéb okból módosul a létesítő okirat, akkor ezeket a javításokat  is át kell azonban vezetni.

Közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-től, míg korlátolt  felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetén 2016. március 15-től kell alkalmazniuk, ezt követően nem tartalmazhat a létesítő okiratuk a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

Mindemellett a létesítő okiratot nem kell módosítani a Ptk.-val összefüggésben, ha arra csak a korábbi szabályozást tartalmazó Gt.-re történő utalások miatt lenne szükség. További könnyítés, hogy 3.000.000. Forint törzstőkével nem rendelkező korlátolt felelősségű társaságok is átvezethetik a szükséges változásokat a létesítő okiratukon, akkor is, ha az átmeneti időszak alatt nem döntenek arról, hogy az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban működnek tovább, és nem emelik meg törzstőkéjüket 3.000.000. Forintra.

Amennyiben a szükséges módosításra kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatt kerül sor, úgy a cégeljárás-illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül folytatható le.

A hatálybalépést követő első létesítő okirat-módosítással egyidejűleg, vagy ha 2016. március 15-ig nem történik a társaság életében olyan változás, amely a társasági szerződés módosítását igényli, illetve az adott Kft. nem kíván áttérni a Ptk. szabályaira, akkor legkésőbb 2016. március 15-én kell a vonatkozó döntést meghozni. A döntés meghozataláig ezek a társaságok a 2014. március 14-én hatályos Gt. szabályai szerint, azaz minimum 500.000. Forintos jegyzett tőkével működhetnek tovább.

2016. március 15-vel ugyanakkor az átmeneti időszak – amennyiben addig nem történik további jogszabály módosítás ebben a tekintetben – véget ér és a törzstőkét meg kell emelni 3.000.000. Forintra vagy dönteni kell a társaság betéti társasággá alakulásáról.